Pápai Mihály előadása az agglomerációs konferencián

Hírek >>

Nagyváros és agglomerációs térségének együttélési lehetőségei
Előadás a fővárosi agglomerációs konferencián
Budapest, 2012. április 26.
 

Tisztelt Hallgatóság!


         Előadásomban nagyváros és agglomerációs térségének együttélési lehetőségeiről lesz szó. Prezentációmat három tematikai egységre osztom. Elsőként európai agglomerációs példákat szeretnék hozni, majd a magyar úttal foglalkozom röviden, míg a harmadik részben célom az általam irányított Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás, azaz a FAÖT működésének ismertetése, annak bemutatása, hogy mi hogyan csináljuk, hogyan képzeljük el az agglomerációs települések együttműködését.
 

1. Az együttélés lehetőségei – európai példák

Az agglomerációs térségekre általánosságban jellemző, hogy azok földrajzi adottságaik, a nagyvárosok közelsége miatt hasonló problémákkal néznek szembe. Emiatt törvényszerű, ha ezek a hasonló problémákkal küszködő települések közösen próbálnak meg válaszokat találni a hasonló problémákra, vagy közös problémáikra. A közös fellépés jelentős előnyt jelent. Ezt felismerve a térségek általában közös fejlesztéspolitikai álláspontot alakítanak ki és közösen képviselik azt. Az együttműködés a gazdaságfejlesztés területén is jelentős előnyt jelent az együttműködő települések számára, hiszen így széles spektrumú befektetési, pályázási portfóliót alakíthatnak ki ahelyett, hogy egymással versengve, kevésbé hatékonyan vadásszanak befektetőkre, pályázati lehetőségekre. Emellett az összehangolás az összefüggő infrastruktúra-rendszerek esetében is hatékonyabb működést, működtetést tesz lehetővé. Ilyen például a közlekedés vagy a vízgazdálkodás. Végül a kultúra, vagy akár a sport terén is mindig sokkal hatékonyabb a közös programok lebonyolítása, hiszen ezek nagyobb érdeklődésre is tarthatnak számot.

Franciaországban, Párizs kapujában van egy agglomerációs társulás, amely 7 települést és nagyjából 300 ezer lakost ölel fel. E települések együttműködnek a gazdaságfejlesztésben, a környezetvédelemben, a közlekedésben és a kultúra területén, valamint közös sportrendezvényeket szerveznek. Különlegesség, hogy marketingjük (honlapjuk, kiadványaik) az üzleti befektetők mellett magánembereknek is szól, akik a térségbe költöznének. A társulás hangsúlyozza magáról az egyediséget, azt, hogy a nagyvárosokkal szemben itt minden település megőrizte a maga identitását, jellegzetességeit.

Második példám a Poznan-i Agglomerációs Tanács, amely a lengyelországi Poznan és az azt körülvevő 17 település között jött létre. Alapgondolatuk a bizonyos ügyekben való összehangolt cselekvés szükségessége. A rendszer a közös érdekképviseleten, a közlekedésen, a turisztikán, a vízgazdálkodáson, a hulladékgazdálkodáson kívül az oktatási szolgáltatások terén is összehangolja azokat az intézkedéseket, amelyek érintik a térség településeit. A társulás vezető testülete az Agglomerációs Tanács Állandó Konferenciája, melynek tagjai a tagtelepülések polgármesterei. Emellett a hatékonyabb munkavégzés érdekében létrehozták az úgynevezett Szervező Bizottságot is. Ez egy kisebb, 7 tagból álló testület.

Harmadik példám a svájci „Genf Déli Kaputérsége” Társulás. Az 1996-ban alakult társulás 17 települést ölel fel 34 ezer lakossal. A társulást egy 68 tagú Közösségi Tanács vezeti, melyben a települések lakosságszámuk arányában képviseltetik magukat. A legnagyobb település 11 képviselőt ad a tanácsba. Együttműködésük kiterjed a térségi fejlesztésekre, a gazdasági fejlesztésekre és a befektetések támogatására. Mindemellett prioritásként kezelik a környezetvédelem kérdéseit. E társulás különlegessége, hogy nagy hangsúlyt fektet a civil szféra támogatására, a szociális intézkedésekre és a demográfiai intézkedésekre is, így például helyi lakhatási stratégiát is kidolgoztak.

A felsorolt példák alapján lehetőség nyílik néhány óvatos következtetés megfogalmazására. Egyértelmű, hogy ezek az agglomerációs együttműködések két végpont között ingadoznak. Vannak egyrészt nagyon laza szövetségek, melyek egy meghatározott céllal jönnek létre egy projektszervezethez hasonlóan. Léteznek azonban nagyon szoros együttműködések is, ahol a döntéshozó testületbe a tagok lakosságszámuk arányában delegálnak képviselőket. Ezek esetében az együttműködés a legtöbb területen szigorúan összehangoltan működik. A két véglet között találhatók azok a szövetségek, ahol az ésszerűség által diktált együttműködések alakultak ki elsődlegesen olyan területeken, ahol a tagok együttes erővel könnyebben boldogulnak. Megállapítható továbbá, hogy az egyes együttműködések formáját és szabályait mindig a társulások határozzák meg  saját maguk számára, a közös célokhoz és lehetőségeikhez mérten.

2. Magyar lehetőségek, előzmények

Az agglomeráció a nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi és/vagy gazdasági egységet alkot, települései egymással szoros kapcsolatban állnak. Központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak az úgynevezett bolygóvárosok, illetve alvóvárosok. A bolygóvárosok munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. Az alvóvárosok lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy valamely közeli bolygóvárosban dolgozik.

A modernizálódó nagyvárosok, így Budapest is az utóbbi évtizedek során szinte mindannyian ugyanolyan demográfiai problémákkal kellett, hogy szembesüljenek. A városkörnyékek, az agglomerációs települések a nagyvárosok közelségéből adódóan ugyanígy számos terhet kell, hogy viseljenek, elég csak az ingázásból adódó közlekedési igények jelentette nehézségekre gondolni.  Az azonos kihívásokkal szembenéző települések korán felismerték, hogy egymással szövetségben nagyobb érdekérvényesítő képességgel bírnak, így számos nagyváros környékén alakultak ki társulások az agglomerációs településekből.

Ez Budapest esetében sem volt másképp, a kormány a 89/1997. számú Kormányrendeletében az agglomerációs övezetet 78 Pest megyei településben határozta meg.  Az agglomeráció jogi lehatárolása ugyanakkor eltér a főváros és a környező települések közötti tényleges munkamegosztás alapján megállapítható „együtt dolgozó” területtől.

Az agglomerációs együttműködés munkaszervezete a Budapesti agglomeráció esetében a 2005-ben újjáalakított Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) volt, amely több, mint 80 települést fogott össze, és amelynek deklarált célja a főváros és a környéki települések fejlesztési elképzeléseinek egymással, valamint az országos és regionális koncepciókkal, programokkal történő összehangolása volt. Ezt a célt azonban nem tudta megvalósítani, és napjainkra meg is szűnt.
 

3. Mi hogy csináljuk? A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás

Mi, a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás tagjai úgy gondoljuk, hogy a fővároshoz közvetlenül kapcsolódó települések speciális, egymáshoz hasonló problémákkal küszködnek, ezért érdekeinek képviseletére, azok összehangolására hoztuk létre társulásunkat, melynek alapvető célja az érintett települések közös fellépése – bizonyos ügyekben Budapesttel együtt – az agglomerációs települések érdekében. A legfontosabb feladat a közös érdekérvényesítés, érdekvédelem, a közös gondolkodás, és a tapasztalatcsere a mindannyiunkat érintő problémás területekkel kapcsolatban.

A FAÖT 2011. június 15-én alakult Gyálon 17, a fővároshoz közvetlenül kapcsolódó, azzal közvetlenül határos település részvételével.

A következő diákon a munkaszervezet felépítését láthatják. A FAÖT tagtelepüléseit 4 körzet alkotja. Az északnyugati körzetbe három település, Pilisborosjenő, Nagykovácsi és Remeteszőlős tartozik. A délnyugati körzetet Budakeszi, Törökbálint, Diósd és Érd alkotja. A délkeleti körzet tagjai Halásztelek, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Alsónémedi, Gyál és Ecser. Végül az északkeleti körzetet Pécel, Nagytarcsa, Kistarcsa és Csömör alkotja. A tagtelepülések a társulás kiadásainak fedezésére tagdíjat fizetnek lakosságszámuk arányában. A különböző körzetek tagajait az alelnökök fogják össze.

Cselekvési programunk kilenc olyan területet határoz meg, amelyekkel kapcsolatban feltétlenül fontosnak tartjuk az együttműködést.

Az első a közösségi közlekedés kérdése. Mivel a BKV, vasúti, HÉV- és Volánbusz-közlekedés a településeket közvetlenül is érinti, fontosnak tartjuk a tömegközlekedés problémáinak mielőbbi megoldását. Ilyen problémaként merül fel a finanszírozás kérdése, a járatok mennyisége, azok minősége és a menetrendek minél teljesebb összehangolása. Szükségesnek tartjuk az egyes jogszabályok megalkotása során a széles körű társadalmi egyeztetést, így a FAÖT tagjai is lehetőséget kapnának a jogszabály-előkészítési folyamatban való részvételre. Mindezekkel összefüggésben problémát jelent a finanszírozás kérdése, hiszen álláspontunk szerint az egyes önkormányzatok számára óriási többletterhet jelent a monopolhelyzetben lévő budapesti tömegközlekedési társaságnak fizetett – aránytalanul magas – éves hozzájárulás. Szükség van több P+R parkoló megépítésére, és szorgalmazni kívánjuk a vasúti pályák felújítását, korszerűsítését is.

A második terület a közúti közlekedés. A településeket összekötő többszámjegyű utak felmérésére és besorolására évtizedekkel ezelőtt került sor, a lebonyolított forgalom függvényében. Ez a forgalom mára megtöbbszöröződött, ugyanakkor az igénybevétel megnövekedése mellett ezen utak átsorolása nem történt meg, így alacsonyrendű útként nyilvántartva gyakorlatilag nem áll rendelkezésre forrás ezek felújítására. Elsődleges célunk, hogy az Európai Unió forrásainak segítségével lehetőséget teremtsünk a halaszthatatlan felújítások elvégzésére. Távlati terveink között szerepel az egységes fellépés az M0 autóút befejezése érdekében, valamint az érintett településeken jelentkező zajhatás csökkentése magas zajvédő falak kialakításával, különösen a csomópontokban. Szeretnénk, ha a körgyűrűhöz hasonlóan egy kerékpárút-körgyűrű és létesülhetne, ez ugyanis elősegíthetné a települések közötti közvetlen kapcsolat minőségének javítását.

A harmadik a vízgazdálkodás kérdése. Ezzel kapcsolatban szándékunk, hogy a FAÖT tagjai közül az önkormányzati tulajdonban lévő viziközmű-szolgáltatóval rendelkező települések megtarthassák és továbbra is működtethessék ezeket akár nagyobb integrációba tömörülve egyes feladatok ellátására, így a települési önkormányzatok számára kötelező feladatként ellátandó víz- és csatornaszolgáltatás továbbra is helyi keretek között maradhatna. Az energiagazdálkodással kapcsolatban tervünk az egyes tagtelepülések energiabeszerzésének az összehangolása, esetleg közös közbeszerzések lebonyolítása annak érdekében, hogy a piac túlnyomó részén jelen lévő energiaszolgáltatók kiemelt helyzetének megváltoztatásával kedvezőbb feltételekkel juthassunk energiához.

A negyedik terület a közbiztonság kérdése. A FAÖT tagtelepülései sajátos helyzetben vannak közbiztonsági szempontból a főváros közelsége miatt. E sajátos helyzet bizonyos speciális, kizárólag az agglomerációban jelentkező problémákat indukál. Elő kívánjuk segíteni az egyes településeken működő polgárőrségek, közterület-felügyeletek és mezőőri szolgálatok megerősítését, a köztük való hatékony kapcsolattartást és együttműködést. Ennek érdekében továbbképzéseket, bemutatókat, versenyeket fogunk szervezni e szervezetek között, amelyeken lehetőség nyílhat a kapcsolatok elmélyítésére, valamint a tapasztalatcserére. Középtávú célunk a lehetőségek figyelembe vételével a rendőrlétszám emelése.

Az ötödik terület a fővárossal való kapcsolattartás kérdése. Intézményesített, nyílt partneri kapcsolatot kívánunk ápolni a Budapesti Önkormányzatok Szövetségével, valamint a Fővárosi Önkormányzattal, melynek formája a legalább félévenként megtartandó, aktuális problémákat megvitató megbeszélés, valamint a Társulási Tanács ülésére történő meghívásuk.

A hatodik terület a gazdaságfejlesztés. Szándékunk, hogy gazdasági érdekeiket, fejlesztési lehetőségeiket tagtelepüléseink ne csak egyénileg érvényesítsék, hanem tevékenységüket a lehető legszorosabb módon hangolják össze. Így megnő az egyes települések érdekérvényesítési képessége is. Társulásunk létrehozta saját honlapját, szeretne saját kiadványokat megjelentetni, ezzel is elősegítve az agglomerációs települések közös alapokra helyezett kommunikációját, azok gazdasági potenciáljának minél szélesebb körű megismerésének lehetőségét.

A hetedik, a környezet- és természetvédelem területén a legfontosabb megoldandó problémát a szelektív hulladékgyűjtés és hulladék-újrahasznosítás, valamint az állati hulladékok begyűjtésének problematikája alkotja.

Nyolcadik kiemelt területünk, de összességében talán a legfontosabb a pályázatok kérdésköre. Tekintettel arra, hogy az agglomeráció összes települése Budapesttel együtt az ország legfejlettebb területének, azaz a közép-magyarországi régiónak a tagja, e terület juthat a legnehezebben Európai Uniós forrásokhoz. Gyakran előfordul, hogy a társulás tagtelepülései már a pályázati folyamatban sem vehetnek részt. E hátrányunkat ellensúlyozandó fontosnak tartjuk, hogy a FAÖT tagjai egymással együttműködve, összehangolva figyeljék az egyes pályázati lehetőségeket, és bizonyos esetekben akár közösen pályázzanak. Szeretnénk megfelelő pályázatírói és lebonyolítói gyakorlattal rendelkező saját szakembergárdát igénybe venni, amely a megvalósítás során a projektmenedzsment feladatait is képes lehet magas színvonalon ellátni, beleértve a közbeszerzések szakszerű levezénylését is.

Végül utolsó, kilencedik területünk a kulturális, civil és sportkapcsolatok témaköre.  Ezek által az egyes települések lakossága közelebb kerülhet egymáshoz.


A FAÖT-öt alkotó 17 tagtelepülés célja tehát a közös alapokra helyezkedés, az, hogy a tagok ne elszigetelten, egymástól függetlenül harcoljanak érdekeikért, hanem a települések vezetői közös megoldási lehetőségekben gondolkodjanak.

 

Az előadás prezentációja letölthető itt!



<< Vissza